A hipertónia, vagyis a magas vérnyomás oka esetleg az alváshiány lehet – vélik amerikai tudósok
A Columbia University kutatói egy évtizeden át követték nyomon 4800 – 32 és 59 év közötti – ember sorsát. A vizsgálatból eleve kizárták azokat, akik a felmérés kezdetén hipertóniában szenvedtek, s figyelembe vették olyan hajlamosító tényezõk hatását is, mint a depresszió, alkoholfogyasztás, dohányzás, elhízás, vagy a cukorbaj – olvasható a Mednovosztyi címû, egészségügyi témákra szakosodott orosz hírportálon.
Mint kiderült, azoknál az embereknél, akik napi öt óránál kevesebbet alszanak, 60 százalékkal magasabb a hipertónia kialakulásának valószínûsége, mint olyanoknál, akik 6-9 órát szundítanak.
A kutatók szerint normális körülmények között alváskor lelassul a szívmûködés és csökken a vérnyomás. A krónikus álmatlanságban szenvedõ emberek esetében, akiknél ez nem következik be, a szív nagyobb terhelésnek van kitéve: ezáltal visszafordíthatatlan elváltozások keletkeznek a szívizomban és a véredényekben.
Az alváshiány a hipertónia kialakulásában közrejátszó más tényezõk hatását is felerõsítheti. Az álmatlanság kihathat egyebek között a szervezet inzulinérzékenységére, valamint az étvágyat befolyásoló enzimekre, ami elhízáshoz vezethet, s mint ismert, a túlsúly komoly szerepet játszik a hipertónia kialakulásában.
Forrás: MTI
A kevés vagy rossz minõségû alvás is
okozhat magas vérnyomást
Leggyakrabban a stressz és a családban elõforduló keringési zavarra való hajlam áll a magas vérnyomás hátterében. De vajon tudjuk-e, hogy az alváshiány, sõt a túl sok alvás is okozhat hipertóniát? Megfelelõ, elegendõ és jó minõségû éjszakai alvásra van tehát szükség.
Ronald Kramer, a Colorado Alvászavar Központ (Englewood) orvos igazgatója szerint az utóbbi évek vizsgálatai azt a nézetet támasztják alá, hogy a megfelelõ alvás jótékony hatással van a keringésre. Ha ugyanis egy egészséges átlagember az éjszakánként szükséges 7-8 óránál rendszeresen kevesebbet alszik, az kémiai és hormonális változásokat indít el a szervezetében (pl. adrenalin stressz hormon szabadul fel, vagy sóvisszatartással reagál az emberi test az alváshiányra). Ez pedig idõvel magas vérnyomást eredményezhet.
Az is stresszes, aki nem tud jól aludni
A krónikus nem alvás bizonyítottan emésztési zavarokat, súlynövekedést vagy éppen cukorbetegséget is okozhat, ezek pedig külön-külön is kockázati tényezõnek számítanak a szívet érintõ betegségek kialakulásában. Ronald Kramer rámutat, hogy a mai rohanó világban az „aludni nem tudás” is a stressz fogalomkörébe tartozik. Ugyanakkor a kutató azt is hangsúlyozza, hogy a normális mennyiségû alvás nagy valószínûséggel segít kordában tartani azoknak a vérnyomását is, akik egyéb okból (tehát nem alváshiány miatt) szenvednek ebben a betegségben.
A SLEEP magazinban megjelent tanulmány szerint egyébként meglepõ módon azok az emberek is veszélyeztetettek, akik az átlagos 7-8 óránál többet alszanak éjszakánként.
Az eddig felsorolt eseteken kívül szakemberek az alvás közben elõforduló légzéskimaradást (apnoe) és az ebbõl adódó napközbeni álmosságot további kockázati tényezõként tartják számon a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a szélütés (stroke) kialakulásában. A rendelkezésre álló adatok szerint a légzéskimaradással küzdõ embereknek 45%-kal nagyobb az esélyük a magas vérnyomásra, mint azoknak, akiknél ez a probléma nem fordul elõ.
Összefüggés a nyugtalan láb szindrómával
Az alvászavarok és a következményként kialakuló magas vérnyomás hátterében állhat még az úgynevezett RLS is, vagyis a nyugtalan láb szindróma, amikor egyfajta égõ, viszketõ, bizsergõ érzés miatt az ember minduntalan megmozdítja a lábát. Ezt az Emory Orvosi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi vizsgálatban bizonyították és a Code Genetics Inc. szakértõivel, valamint izlandi belgyógyászokkal együtt tették közzé Minneapolisban, az alváskutatók 21. éves találkozóján. A betegség gyakrabban fordul elõ, mint gondolnánk: több tízmillió embert érint világszerte (az USA lakosságának megközelítõen 10%-át).
Dr. David Rye, az Emory Orvosi Egyetem neurológia professzora, a tanulmány vezetõ szerzõje szerint munkájukban egyértelmû bizonyítást nyert az összefüggés az RLS és a magas vérnyomásra való hajlam között. „Eredményeink azt mutatják, hogy az RLS-sel küzdõ betegek alvás közben rendszeres idõközönként ismétlõdõ lábmozgásait az adrenalin fokozott felszabadulása okozza”, mondja dr. Rye. Ezért a probléma túlmutat az álmosságon és az alvászavaron, hiszen a lábmozgásokat és magát a betegséget is kezelni kell – fõleg azoknál a pácienseknél, akiknél fennáll valamilyen keringési rendellenesség kialakulásának a veszélye (a családjukban elõforduló hasonló betegség, dohányzás, korábbi keringési zavar miatt).
A kutatócsoport 900 izlandi lakost vont be a vizsgálatba, akiknek az alvás közbeni lábmozgásait 2-5 éjszakán át kísérték figyelemmel. A páciensek kora, neme, testtömegindexe (BMI) és a lábmozgások egyaránt a magas vérnyomás lehetséges jelzõiként szerepeltek a vizsgálatban. A kutatók következtetése szerint azok a páciensek, akiknek az óránkénti lábmozgása 30 fölött volt, 50%-kal hajlamosabbak a magas vérnyomás kialakulására, mint a kísérletben részt vevõ, kevesebb lábmozgást „produkáló” társaik. Az idõsebb kor és a magasabb testtömegindex ugyancsak veszélyeztetettséget jelent, de a lábmozgások ezektõl függetlenül kockázati tényezõnek számítanak.
(Forrás: Getting Enough Sleep May Help Improve Cardiovascular Health, Researchers Discover Link Between Common Sleep Disorder And High Blood Pressure, mindkét cikk megjelent a Medical News Today portálon, angolból fordította: Vég Erzsébet)
