Az alvás és a sikeres
fogyókúra szoros kapcsolata
A legújabb kutatások szerint az alvás az egyik legkevésbé értékelt és elemzett tényezõ az optimális egészség és teljesítmény szempontjából. Legalábbis erre a következtetésre jutott dr. Keith Humphreys, a Stanford Egyetem pszichiátria professzora, ismert amerikai közíró.
Dr. Humphreys a szenvedélybetegségek kutatója, az USA-beli országos kábítószer-ellenes program egyik szakértõje. A professzor úgy véli, az ideális alvás azért is rendkívül fontos, mert hatékonyabbá teszi a különbözõ fogyókúrákat és étrendeket, valamint javítja az ember általános teljesítõképességét és erõsíti az immunrendszere mûködését.
Grelin és leptin: étvágy és jóllakottság
Az étvágyat kétféle hormon, a leptin és a grelin befolyásolja. Ezeknek a kiválasztását erõteljesen befolyásolja az alvás megvonása. A grelin a gyomorban termelõdik, és akkor küld jeleket az agyba, ha az ember megéhezik, vagyis az étvágyat szabályozza. Ellenkezõ irányú hatást fejt ki a leptin, amelyet a zsírszövetek választanak ki, és azt jelzi az agynak, ha az ember már eleget evett, tehát jóllakott.
A tartós alváshiány növeli a grelin kiválasztását, így az ember akkor is éhesnek érzi magát, ha valójában nincs szüksége evésre. A kevés alvás ugyanakkor csökkenti a leptin termelõdését, így az ember még akkor is tovább eszik, ha már elegendõ kalóriát vett magához.
A megfelelõ, mély alvás a test különbözõ helyreállító folyamataihoz, többek között az izmok regenerálásához szükséges, és jót tesz a napi testmozgás szempontjából is.
Az alvásmegvonás, illetve a rövid ideig tartó alvás súlyos következményekkel jár. Alameda megyében csaknem 7 ezer lakos részvételével végeztek kutatást. Ezek az emberek rendszeresen vagy rutinszerûen csupán 6 órát vagy még kevesebbet aludtak éjszakánként, és közöttük csaknem 70%-kal nõtt a halálozási arány (az azonos korcsoporthoz képest) – azokkal összehasonlítva, akik 7-8 órát aludtak éjszakánként.
Az ismert amerikai orvos szakíró, dr. Mercola a fenti hírhez fûzött magyarázatában leszögezi: nem ért egyet dr. Humphreys azon állításával, hogy minél tovább alszik valaki, annál hosszabban él. Szembeszegezi ezzel azt a kutatást, amelynek során kiderült, hogy a 7 óránál hosszabb ideig alvók körében nõ a különbözõ agyi elváltozások, így a Parkinson-kór kockázata.
Optimális alvásmennyiség
Dr. Mercola úgy véli, hogy minden ember számára létezik egy bizonyos alvásmennyiség, amely számára optimális, és ez valahol 6-8 óra között van. Mindenesetre a 6 óránál kevesebbet alvók szervezetében csökken az inzulinérzékenység, így nõ a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ezt bizonyítják egyes tanulmányok. Dr. Mercola azonban hozzáteszi, hogy ezeket a vizsgálatokat olyan átlag amerikaiakon végezték, akikrõl mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy egészségesek volnának. Valamennyien számos mérgezõ stressztényezõnek vannak kitéve, amelyek a szokásosnál hosszabb alvásidõt tesznek szükségessé.
A vitát persze nehéz eldönteni, mindenesetre abból már le lehet vonni következtetést, hogy ha valaki napközben gyakran ásítozik, fáradtnak és kimerültnek érzi magát. Szinte bizonyos, hogy az illetõnek több alvásra volna szüksége. Az mindenképpen igaz, hogy az értékes alvás az egészség és a boldogság egyik legnagyobb, legjelentõsebb forrása.
Mi köze a testsúlyunknak az alváshoz?
Az amerikaiak rengeteg pénzt és energiát fordítanak a fogyásra. Évente 35 milliárd dollár értékben vásárolnak fogyókúrás termékeket, ám az amerikai felnõttkorúak 64%-a elveszíti a testzsírjával vívott csatát. Vajon miért?
A fogyásért küzdõ amerikaiaknak hasonló nagyságrendû problémát okoz az alváshiány, illetve annak következményei. Felmérések szerint az amerikaiak 70-75%-ának vissza-visszatérõ alvásproblémái vannak. A nem megfelelõ és kevés alvás – mint fent említettük – befolyásolja az étvágyat két szabályozó hormon, a grelin és a leptin termelõdését. Egy kutatás kimutatta, hogy mindössze két napig tartó alváshiány vagy rövid ideig tartó alvás már 18%-kal csökkentette a vérplazmában a leptinszintet, miközben 28%-kal növelte a grelinszintet egészséges, fiatal emberekben. A következmény: megnõtt az étvágy és az igény a szénhidrátok fogyasztására. Ez pedig nem túl jó hír annak, aki veszíteni akar a súlyából.
A krónikus alváshiány olyan további egészségi problémákhoz vezet, mint a cukorbetegséget megelõzõ állapot, a II. típusú diabétesz, a mellrák és a magas vérnyomás.
A melatonin és a növekedési hormon szerepe
Alvás közben a sötétség hatására a tobozmirigy melatonin hormont termel, amely szabályozza a szervezet mûködésének átállását a napi tevékenységrõl az éjszakai, gyógyító üzemmódba. Emellett az éjszaka termelõdõ melatonin fokozza egy másik értékes hormon, a növekedési hormon kiválasztását.
A növekedési hormon létfontosságú a gyermekek normális növekedéséhez, emellett csodálatos jótékony hatásai vannak a felnõttekre is. Többek között:
- erõsíti a csontokat,
- új izomsejtek létrehozásával növeli az izomtömeget,
- elõsegíti a lipolízist, azt a folyamatot, amely segít az embernek megszabadulni a testzsírtól,
- fokozza a fehérjék szintézisét, és hozzájárul valamennyi belsõ szerv optimális mûködéséhez,
- támogatja a hasnyálmirigy inzulintermelõ képességét,
- fokozza az immunrendszer mûködését.
Mindent egybevetve: a növekedési hormon az embert külsõleg és belsõleg egyaránt megfiatalítja. Ez a magyarázata annak, hogy a profi testépítõk és más sportolók néha még szintetikus növekedési hormon szedését is megkockáztatják.
Jó tudni, hogy létezik tehát egy olyan természetes és egyszerû módja a növekedési hormontermelés fokozásának, amellyel mindenki élhet. Ez pedig az, hogy az ember aludjon jól minden éjszaka, megfelelõ idõpontban és kellõen hosszú ideig.
(Forrás: The More You Sleep, The Longer You Live, San Francisco Gate September 2, 2007 és dr. Mercola honlapja)
Natúrsziget, 2007. október 19.
