Elõzzük meg a baleseteket
Magyarországon átlagosan évente 25-28000 személyi sérüléssel járó közúti baleset történik, ezek közül 1200-1300 halálos kimenetelû. Utóbbiak 3-4%-ért egyértelmûen a sofõr elalvása tehetõ felelõssé (elalvásos balesetek).
A balesetek két kiugró plateau-t mutattak hajnali 01és 09 óra között, egy kisebbet pedig a kora délutáni órákban (1-3 óra között). Ez idõben egybeesik azzal a két 24 órán belüli periódussal, amikor az ember kumulálódó alváskészsége a felszínre tör, tehát az elalvás valószínûsége a legnagyobb.
- Összevethetõ a fáradtság és az alkoholos befolyásoltság szerepe?
Ma már evidencia, hogy az aluszékonyság-kimerültség együttesen az alkoholfogyasztással egyenlõ nagyságrendûen rizikó tényezõk a közlekedési balesetekben. 17 órás ébrenlét után a rizikó éppen eléri az EU több országában megengedett 0,05%-os véralkohol szint hatását. 24 órás folyamatos ébrenlét hatása már 0,1%-os véralkohol hatásával egyenlõ. Átfogó vizsgálatok szerint a ma szokásos, EU konform többmûszakos munkarendek is –különösen az éjszakás mûszak végére – közepes alkoholos befolyásoltsággal egyenlõ mértéken rontják a cselekvési és reagáló készséget.
- az ittas vezetést kockázatfokozó hatása miatt büntetik. Miért nincs ez így a hasonló baleseti kockázatot jelentõ kialvatlansággal?
Az alkoholfogyasztás tekintetében több jól reprodukálható vizsgálat igazolta, hogy egy adott alkohol mennyiség lebontási sebessége kiszámítható, és egy adott véralkohol szint aktuális káros hatása megállapítható. Az alváshiányból adódó teljesítmény-csökkenés jóval nehezebben kimutatható. Sajnos az érintett személy a képességromlást éppúgy nem képes megítélni, mint az alkoholfogyasztás esetében. A tartós alvásmegvonás veszélye az is, hogy a homloklebeny funkciózavarát okozva az adott személyt ingerlékennyé, agresszívvá, féktelenné teheti, mielõtt a cselekvési zárlatot okozó agresszív mikroalvások megjelennének. Mindezek mellett számos szabályozás született – fõként a tehergépjármû vezetõk esetében – az alvás mennyiségének ellenõrzésére.
- ha elég idõt töltünk pihenéssel, akkor biztosan nem lehet problémánk vezetés közben?
Sajnos ez így nem igaz. Számos, nagyon sok embert érintõ betegségrõl tudunk, amik alvás minõségét rontják el. Ilyen esetben hiába tölt elvileg elegendõ idõt alvással az ember, nappal mégis fáradt, aluszékony lesz és ezzel együtt bizonyos agyfunkciói is romlanak, például a reakcióideje is sokat romlik. Az alvási apnoe betegségben szenvedõk például (magyarországon is több százezer ember érintett) 7x több közlekedési balesetet okoznak, mint egészséges társaik. Épp eiatt számos országban (pl. USA legtöbb állama) bizonyos munkakörök betöltéséhez (pl sofõrök) alvásvizsgálat elvégzését írják elõ.
- mit tehetünk, ha vezetés közben érzünk fokozódó fáradtságot?
Alapvetõ, hogy fõként ha hosszú utat tervezünk, ne üljünk fáradtak volánhoz. Fõleg hosszú, monoton út elõtt szükséges a kellõ alvásidõ.Ha vezetés közben észleljük a bajt, álljunk meg pihenni, egy rövid torna, kávé átmenetileg segíthet. Sajnos azonban a fáradt ember gyakran nincs tisztában kimerültségének mértékével, gyakran csak a kimerültség okozta ingerlékenység, türelmetlenné válás, kockázatkeresés mutatkozik meg, amik tovább fokozzák a baleseti kockázatot.Fontos megemlíteni, hogy számos „tömeggyógyszer” (nyugtatók, altatók mellett pl. allergia-elleni gyógyszerek!) okoz fokozott aluszékonyságot, tompaságot. Ha vezetés mellett gyógyszert szedünk, mindig tájékozódjunk a vezetési képességekre való hatásáról!
- mikor kell aluszékonyságunk miatt orvoshoz fordulni?
Ha megfelelõ hosszúságú alvásidõ ellenére is krónikus fáradtság, nappali aluszékonyság áll fenn, illetve elhúzódó, több hónapig fennálló alvászavart észlelünk, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Az utóbbi években egyre dinamikusabban fejlõdõ alváskutatás már jól ismeri a fokozott alváskésztetés okait, megnyilvánulásait, mint ahogy rendelkezik a kóros esetek kiszûrésének, gyógyításának képességével is.
Országos Alvásterápia Központ
